Cloud ERP: a felhő alapú vállalatirányítási rendszerekről

Az egyre rohamosabban fejlődő technológiának köszönhetően a vállalatirányítási rendszerek iparága elindult a felhő (SAAS) megoldások irányába. Ám ez nem csupán a szoftver telepítési helyében különbözik, hanem a komplett üzleti modellben is.

Egészen a 2010-es évek közepéig a cégek szinte kizárólag úgy juthattak ERP rendszerekhez, ha megvásárolták az ún. on-premise alapú ERP licenceket, és vagy maguk működtették azokat saját hardvereszközeiken, vagy a haladók megpróbálkoztak hosztoltatni az integrált rendszereiket. Mára azonban széles körben elterjedtek a felhő alapú szolgáltatások.

Mikor lehet jó a felhő alapú ERP-rendszer az ügyfeleknek?

A régi, on-premise rendszerek használói gyakran estek abba a hibába, hogy rengeteg egyedi fejlesztést kértek az ERP szoftverükbe, ami miatt gyakran 8-10 évig sem vágtak bele a magyar cégek az egyébként szükségszerű verzióváltási projektekbe. Emiatt ma elképesztően régi, ósdi rendszerek működnek még nagyvállalatoknál is.

A felhőalapú rendszerek egyik legnagyobb előnye az lehet, hogy maga a gyártó tartja karban, automatikusan rakja fel a frissítéseket, az ő feladata az életciklus-menedzsment. Vagyis nincs többé verzióváltási projekt, ami óriási előnyt jelenthet a cégek számára mind költségek, mind feladatok tekintetében.

Azonban a felhő alapú rendszer sem való mindenkinek, rendkívül körültekintően kell eljárni a döntés előkészítés során. Meg kell vizsgálni minden üzleti és technológiai kérdést. Számos olyan iparág van, ahol az üzleti tevékenység annyira standard folyamatok mentén működik (pl. kereskedelem), hogy alacsony egyedi fejlesztési igények miatt ez értelmes alternatíva lehet akár rövid távon is. Gyártócégeknél, vagy a több interfésszel kapcsolt speciális szoftverek használata esetén már nem ennyire egyértelmű a helyzet.

Ugyanakkor érdemes megvizsgálni a várható költségeket is. TCO számítást (teljes tulajdonlás költsége) legalább 3-5 évre érdemes végezni. Felhőalapú megoldásnál tisztában kell lenni azzal, hogy nehezebben tudjuk ezt előre meghatározni, amikor a szoftvercégek tényleges használat alapján fizettetik a díjakat.

Az on-premise megoldásnál nem változott a költség, ha évente nem 1000 hanem 50.000 számlát állítottunk ki. A felhőalapú megoldás használatánál ez a modell azonban alapvetően nehezebbé teszi a költségek pontos becslését.

Adattárolás

Azzal, hogy egyetlen nagy adatbázisba kerül be minden, a vállalatot érintő adat, sokkal hatékonyabban lehet vele gazdálkodni. A duplikált adatbázisok, heterogén megoldások szülték a mai valóságot: a legtöbb cégnél még mindig gigantikus, sok megás Excel táblákban próbálják a vezetők számára fontos infókat összegyűjteni és akár hetekkel később, elavult adatok alapján kell kritikus döntéseket meghozniuk. A valósidejű jelentéskészítés persze nem csak felhő alapú rendszerekkel oldható meg, de nagyban megkönnyíti a riporting folyamatok javítását.

Adatbiztonság

Az elmúlt években már a KKV-k is megtapasztalhatták, hogy a kiberbiztonsági réseket kihasználva akár üzleti károk is érhetik őket. Szélmalomharcnak tűnhet, főként felkészületlen cégek számára az adatok folytonos védelme. Ma már a kisvállalatok is, gyakorlatilag a havi előfizetési díjakba csomagolva, eddig elérhetetlen, nagyvállalati szintű adatvédelmet kaphatnak, aminek az értékét persze nehéz számszerűsíteni.

Forrás: Forbes