Ipar 5.0 – visszavezetni az embert a termelésbe

Az emberiség történelme forradalmakból áll, köztük ipari forradalmakból is. Az első ipari forradalom a gőzgépekkel vette kezdetét. A második az elektromosság széleskörű használatával, a harmadik a számítógépek megjelenésére és elterjedésére alapult. Ez a forradalom átalakulva bár, de még ma is zajlik, méghozzá a technológia bevonásával. Az alábbi bejegyzésben az Ipar 5.0-ról lesz szó, de ahhoz, hogy megértsük, előbb beszéljünk pár szót az Ipar 4.0-ról!

Az Ipar 4.0 röviden olyan technológiai fejlesztéseket takar, amelynek következtében a gyártás egyre jobban gépesített és ezáltal egyre jobban optimalizált lesz. Viszont egyre több emberi munkaerőt szorítottak ki az egymással összekapcsolt digitális eszközök és a robotok (a termelési hatékonyság és gyorsaság miatt). Itt van tehát az új probléma: az Ipar 4.0 munkanélküliséget hoz, jöhetnek a legújabb kori ludditák?

De hol van az ember?

Az Európai Bizottság egy tanulmányában már hozott egy megoldást a fenti problémára. Ami nem más, mint az Ipar 5.0. Ebben az ember újra megjelent az ipari termelésben, de teljesen új szerepekben. Az Ipar 4.0 elsősorban technológiai fejlődésről szól, amely kiszorítja az emberi munkaerőt a megerőltető fizikai munkakörökből. Ezzel szemben az Ipar 5.0 teljesen más megközelítést alkalmaz, ahol a technológia és az ember együttműködik, kiegészítik egymást.

Hogyan lehetséges mindez?

Az egyik példa erre a robotok alkalmazása. Az ember és a robot együtt dolgozik, közösen hoznak létre értéket. A robot leveszi az emberről a monoton és megerőltető fizikai munkavégzést, amelyet sokkal gyorsabban és precízebben képes elvégezni. Ezzel szemben az ember – a kritikus és intuitív gondolkodásmódjának köszönhetően – döntésekkel segítheti a robotot.

A 3 fő témakör

A fentebb említett EB tanulmány három fő témakör köré csoportosítja az Ipar 5.0 leírásait: emberközpontúság, fenntarthatóság és ellenállóképesség.

1. Emberközpontúság

Ami magában foglalja azt, hogy az emberi munkahelyek legyenek pszichológiai szempontból biztonságosak. A munkakörülmények ergonomikusak, a munka legyen változatos, érdekes és kreatív. Ehhez a mindkét oldalról kell változni és alkalmazkodni. A munkáltatónak gondoskodnia kell a munkavállalóknak megfelelő munkakörök biztosításáról, a megfelelő szakmai képzésről. Teret kell engedni a kreativitásuknak és az alulról jövő kezdeményezéseknek. Munkavállalói oldalról pedig vállalni kell az élethosszig tartó tanulást, a skillek fejlesztését, el kell köteleződni az adott munka mellett.

2. Fenntarthatóság

Vagyis, hogy törekedjünk minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyni magunk után. Alkalmazzuk a megújuló energiák felhasználását és minél inkábbvegyünk részt a körforgásos gazdaságban. A kisebb ökológiai lábnyommal nagyban csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása és a környezetszennyezés. (Éppen ezért nagyon fontos, hogy egyes ERP rendszerekben már megjelentek a CO2 kvótákra vonatkozó szabályok!) A megújuló energiák használatának mindenütt és legjobban látható összetevői pl. a szélkerekek (már megjelentek az üvegszálás helyett a lebomló, fából készült turbinalapátok is) és napelem-parkok. A körforgásos gazdaságban egyre több másodlagos nyersanyag kerül felhasználásra (újrahasznosítás), ezzel csökkentve például a fosszilis eredetű alapanyagok felhasználását.

3. Ellenállóképesség

A 2020-as COVID-válság teljességgel megmagyarázza és megindokolja ennek a fogalomnak a bevezetését. Elsőként az ellátási láncok kezelésében vezették be a reziliencia fogalmát, amely a mai napig folyamatosan izgalomban tartja az iparágat. A digitális – pl. modern adatelemző (Big Data, BI) – eszközök alkalmazásával akár valós időben is elemezhetőek a kockázatok. Egyre népszerűbb gondolat a digitálisan támogatott megelőző karbantartás is, amely nagyban hozzájárul a termelés folyamatosságának fenntartásához.

Fontos kihangsúlyozni, hogy az átmenet az új ipari szakaszba nem jár technológiai szempontból forradalmi változásokkal. Ezért lehetne azt is mondani, hogy csupán az Ipar 4.1 lenne, de az Ipar 5.0 nem csak egy egyszerű spinoff, ennél jóval több. Olyan bővítése az Ipar 4.0 gondolatkörnek, amely már felvezetett egy újabb gondolatot is: a Társadalom 5.0 koncepciót, amely Japánban került elsőként egzaktul megfogalmazásra. A Társadalom 5.0 koncepció az intelligens társadalomról szól. Ebben a fejlett digitális technológiákat, a dolgok internetét (IoT), a robotokat, az AI-t és a kiterjesztett valóságot (AR) aktívan használják nemcsak az iparban, hanem a mindennapi életben, az egészségügyben és más területeken is. Mindezt a társadalom minden egyes polgárának hasznára és kényelmére teszik.

Mi az Ipar 5.0 célja?

Az Ipar 5.0 nem csak egy újabb célkitűzés, hanem már igazolni is sikerült az elgondolás helyességét. Ezt az úgynevezett Factory2Fit kezdeményezésben sikerült megoldani: egy pilot szimulációs projekt után kilenc nagy gyártó cég is csatlakozott a programhoz. A projekt egy Ipar 4.0 elvekre alapozott üzemben segíti a dolgozókat, hogy meglévő képességeiket és tudásukat felhasználják a munkájukban, illetve megfelelő (tovább)képzéssel megfelelő karriert is befuthassanak.

A „személyre szabott” munkaköröknek köszönhetően kevesebb egészségügyi/stressz probléma, nagyobb dolgozói elégedettség, végső soron nagyobb hatékonyság, produktivitás, jobb minőségű termelés érhetőek el. Élő példa az Ipar 5.0 elgondolás helyességére Elon Musk 2018-as kijelentése is, mely szerint a Tesla gyárak mindenek feletti robotizálása hiba volt („Az emberi munkaerőt alulértékeltük”).

Az Ipar 5.0 végső célja tehát az emberi munkaerő visszavezetése a termelésbe, amely elgondolás helyességét pilot projekt is bizonyította már, végső soron pedig egy jobb társadalom felé vihet minket.

Szerző: Benkó Gábor (Norex ERP)